kórház lesz a vége? megint én lettem a bűnbak!

vasárnap újra útra keltem pótanyámhoz, h hétfőn reggel korán ottlegyünk a dokinál. ment is minden, mint a karikacsapás: volt nyaki ultrahang, ám az sem talált semmi elváltozást. szóval a dokival abban maradtunk,h november 4 után hívjam fel és megbeszéljük, mikor fekszem be  belgyógyászatra 7-10napra, infúziós kezelésre. mint múlt héten kiderült, a laboreredményeim nem túl fényesek. határértéken van a vércukrom, magasak a koleszterinszintjeim. szóval le a cukorral, sóval, zsírral. na meg sportoljak.  ooooh hogyne, más vágyam sincs. 
párom elég jól vette a hírt, ahhoz képest, h, így 100km-re leszünk egymástól:  gondolom 1x sem jön el meglátogatni  :(

vasárnapra meghívott minket a sértődött párocska Békéscsabára vmi fesztiválra. engem meg sem kérdezett facebook-on, rögtön a páromnál érdeklődött, aki rám hivatkozva mondta le a megjelenésünket. mert hogy ÉN vasárnap megyek anyámékhoz - ami persze nem igaz, hiszen szombatonként járok pár hónapja már! szóval megint én lettem a hibás, aki keresztbe tesz!  
:(((

a nagy kivizsgálás kezdete

pótanyámnak miután elmondtam, h lényegében nem találtak semmit, se a koponya ct-n, se a doppler-en, megbeszélte a belgyógyászával, nézzen meg engem. mivel hétfőn éhgyomorra várt, így már vasárnap kivonatoztam hozzá. hétfőn a bejelentkezés után levették a vért és leadtam egy adag vizeletet. majd 2óra múlva behívott a doki, és az addigi leletet átnézve és engem kifaggatva, beíratott egy hét múlva egy másik vizsgálatra, meg elküldött szemészetre is, ahol kiderült a debreceni doki rossz lencsét írt fel. hamarosan csináltathatok jó pénzért újabb szemüveget. 

a problémákat meg kell oldani

nem sokkal az előző bejegyzés után vettem egy T-Mobilos számot. Az elmúlt 11 évben jó néhány telefont vettem, bár az elején muszáj volt, mikor már haldoklott a mobil, később meg azért mert "meguntam". anyáméktól elhoztam az egyik kedvencemet és beizzítottam a "kicsikét". másnapra sikerült a szóbeli szerződést is megkötni a T-s ügyfélszolgálatossal. bár párom T-s, de annak idején is javarészt interneten egyeztettünk mindent, csak vészhelyzetkor használtunk mobilt, így csökkentve a költségeket. próbáltam volna neki elmondani, h vettem egy T-s számot, hogy a pótanyukám olcsóbban hívhasson, ám mindig elfoglalta magát vmi házimunkával. mikor meg túlpörgeti magát, meg panaszkodik, h fáradt. szóval másnap meglátta az asztalon a második mobilt és rákérdezett: h mostantól ez lesz a buzi számom, a régi meg a heteró? - azt sugallván, h most lebuktam! hááát nem! akkor már második napja szem előtt volt a telefon, bármikor fel is írhatta volna a hívószámot, hiszen alatta volt a kártya! na akkor elindult a durcizás,h "úgyis mindent én tudok meg utoljára!" még aznap este, amíg fürdött beírtam a mobiljába a számomat, gondolom azóta már megtalálta, ha nem, meg nem.

a reumatológus csodálkozott, amikor közöltem vele,h nem kaptam gyógytornát, hanem "csak" 2féle elektromos kezelést. pedig az ambuláns lapon is fel volt tüntetve. így újabb kúrát írt fel, ezuttal szövegkiemelővel kiemelte a gyógytorna részt a kezelőlapon! az már csak újabb hab volt a tortán, h a gyógytorna másik helyiségben van, így először oda kellett menni időpontot kérni, utána vissza a fizikóra. a gyógytorna már másnap kezdődött, de az elektromos kezelés 12nap csúszással indult, ami jövő hét pénteken telik le. közben átestem egy koponya CT-n, majd 1héttel később az ideggyógyász egy Doppler vizsgálatot (nyaki ultrahang) végzett, és a két vizsgálatból az jött ki,h "koromhoz" képest egészséges vagyok. van egy kis szívritmus zavar, meg magas a pulzusom, de arra írt egy új pirulát, amit a jövő héten kezdhetek el, amint a mostani bogyó elfogy. :( naná,h annak is kell 2-3 hét, amíg kifejti a hatását. megint heteket kell várni, várni, várni...

tegnap előtt este olyan nehéznek éreztem vacsora után a fejem,h attól féltem letörik a nyakamról, ha nem támasztom meg valahogy - mondjuk a szék támláján. szédültem is hozzá rendesen, pasim meg csak kérdezgetett,h miért nyomorgok a széken, miért nem megyek át az ágyhoz, rosszul vagy, hívjak mentőt????????????  megannyi kérdés, amelyet semmilyen fizikai megnyilvánulás nem követett. gondolom nézte a tv-t, nehogy véletlen lemaradjon vmi hírről. pár perc alatt szünt a szédülés, remélve, h nem törik le a fejem a nyakamról, megkockáztattam,h átsétálok az ágyhoz és lefekszem. sikerült. persze tegnap ezt szóvá tettem, h miért csak kérdezgetett, ahelyett, hogy odajött volna és csinál vmit, esetleg segítséget ajánl. amire az volt a válasza, h ő ilyen kérdezgetős tipus. a sok kérdés helyett azért valami érzelmi reakció, vagy mittomén' azért lehetett volna. hiszen mégis csak EMBEREK lennénk, vagy mi a szösz.