Szülinap

Eredetileg nem így volt tervezve, h a szanatóriumban töltöm a születésnapomat.  :(  Sajnos a többszöri telefonos egyeztetés ellenére is 1héttel elírta a főnővér a dátumot a beutalómra  :(  a Facebook-on megköszöntöttek (hiszen az jelez, mert beállítottam). A pótanyukám még vasárnap (21-én) felköszöntött, kaptam tőle egy feliratos tollat "Egy kiváló embernek!" vésettel, meg kb. 2kg (pucolatlan) diót. Végül nem maradtam magamra, mert a pótanyám rábízott a barátnőjére, aki pár nappal korábban érkezett. Vele is ünnepeltünk, felmentünk a hegytetőn lévő étteremhez, ahol 2db palacsintát kértem (190ft/db.), ő meg kávét ivott. Lehet a kv finom volt (nem én ittam), ám a palacsintákat utólag melegítették újra. Papírvékonyak, sőt még kissé égett is volt és száraz. Mátraházán sokkal finomabbat sütnek, friss, forró, vastag a tésztája és nincs megégetve. Azt a hetet nagyjából kettesben töltöttük, persze nem lógtunk egymás nyakán állandóan. :)  Szombaton délután (27-én) 1váltás ruhát meghagyva összepakoltam, de azon az éjjelen idegességemben nem sokat aludtam. Végül minden simán ment, de a busszal megint 15percet késve érkeztem Debrecenbe. Pasim elém jött és hazabuszoztunk. Megebédeltünk és lepihentünk.

Palacsinta

Kezd megjönni a kedvem a túrázgatáshoz. A tavalyi távokat nem merem bevállalni, de Sástóra elgyalogoltunk a szanatóriumtól. Ami 6-8km lehet. Elég is volt nekem. Talán még1x bevállalom, de csak akkor, ha társasággal mehetek. Tegnap "csak" Mátraházáig sétáltunk le a sípályán (1.8 km). Ettem fahéjas palacsintát, majd busszal visszajöttünk. Ezt holnap is megismételjük. :) hét elején a pótnagymamám visszautazott Bp-re, kedden pedig a pótanyukám megy haza a nyírségbe. :) lehet magamra maradok arra az 5napra, ami még hátra lesz. 

csúcson vagyok! vagy mégsem?

A hétvége a pakolásról szólt. Még jobb is, h hétfő helyett keddre toltam az indulás napját. A gyöngyösi busz 5perc késéssel indult, a szoboszlón dolgozó és strandolni vágyók miatt. Úttalan utakon jöttünk, így Gyöngyös alatt màr 10percre nőtt a késés! Tiszta ideg lettem, mert így majd’ 2órát kellett volna várnom a következő buszra. Gondoltam megkérdezem az infót van-e vmi alternatív megoldás? Azt mondta a nő, szerencsém van, késik a kékestetői busz. Még én várhattam 8percet! :)  így is ebédidőre értem a szanatóriumba. 2órára már az ebéden és a betegfelvételen is túl voltam. Meg kell mondjam az étkeztetés évről évre gyatrább. Mit is várhatnèk a TB-től! A tavalyinál is gyengébbnek érzem magam. Az aklimatizálódás nehezen indult, amit tovább nehezített a csütörtök hajnalban érkező hidegfront. A gyógyszer csak enyhíteni tudta a fájdalmam, a hangulatom mélypontra került. Amit èszrevettek a betegtársaim. Csak tegnapra kerültem jobb állapotba, kísèrettel felmentünk a csúcsra. Ezt ma megismèteltük. Ennek örömére vettem egy kis darab grillázst. 

alakul, de még mindig nem az igazi...

múlt pénteken csak visszamentem az idegsebészhez. az idegek újra rángatják az ujjaimat, na meg a műtéti heg elég ronda. a pláne az egészben,h az 5évvel ezelőtti epekőműtét hegei, szinte nem is látszanak. ezeket számon kértem a dokitól, aki azzal nyugtatott, h a kiszabadított idegek kezdenek magukhoz térni. meg a heg hamarosan begyógyul - mondja ezt 4héttel a műtét után. vettem egy gélt, ami "elvileg" segít halványítani, a már beforrt műtéti hegeket. néhány hónap alatt! úgy legyen! most már konkrétan ráírta az ambuláns lapomra,h milyen fizikoterápia javasolt. ezt most 3héttel elhalasztjuk: mert hosszas könyörgésre végre megérkezett a beutalóm Kékestetőre. kedden buszra ülök és irány a hegy. múlt hét csütörtökön jött a levél "elsőbbségi" opcióval. pasim máris szomorkodik, h elhagyom! az idén sem tud feljönni utánam  :(  nem telik rá! pedig úgy meghívnám pár napra legalább. de úgysem hagyná! :(