2015. március 22., vasárnap

kanyarban a tavasz...

pár nap csúszással, de végül megkaptuk a hitelesített bizonyítványt. persze irány a munkaügyi újra, lefénymásolták. több állást is megpályáztam, kb 20-at, ebből csak egy volt az új szakmámhoz köthető (PC-szerelő), mert ez is eladói állásnak lett hirdetve. összesen 2állásinterjúra hívtak be, az elsőnél végül "pozitív várólistára" kerültem, annak ellenére,h az általuk meghirdetett tucatnyi munkatípusból 3-ra jelentkeztem. nem vigasztal, mert ezért az ígéretért a boltból nem lehet vásárolni.
a másik helyen, meg a vasárnapi boltbezárás miatt szombatonként 14órázni kellett volna. ezt még irodában is sok elviselni, nemhogy még cipekedjek is a minimálbérért. szóval most ott tartok, hogy várom a szociális osztálytól a segélykérelmem elfogadását és a pénz folyósítását. különben mehetek könyörögni az OEP-nek,h nem tudom miből fizetni a havi TB-m (~7000ft)  !!!

készülvén a DKV-ról való leszokásomra bevittem a kerót a szerelőhöz egy nagygenerál erejéig, végül 9000ft-om kérte el, de tényleg tuti lett a paci. most pár évig nyugtom lehet, ha nem történik vmi gebasz.

2015. március 6., péntek

vége a sulinak!


úgy vagyok az egésszel, mint a vak király: az egyik szemem sír, a másik meg...  (üveg!) a vicc szerint. a vizsga felé közeledve persze,h egyre idegesebb lettem, mert voltak gyenge pontok a tételsorban, amitől féltem, ha kihúzom 2percet sem tudnék róla beszélni, nemhogy 10-et, ami az előirányzott beszámolói idő. miközben készültünk a vizsgára, sikerült egy jó erős náthát összeszednem - gondolom a buszon. ahhoz képest,h azért ez mégis egy erősebb hátráltató tényező a felkészülésben, mint mondjuk egy törött láb, NÉGYESRE vizsgáztam. ketten HÁRMASRA, és öten ÖTÖSRE. szóval a középmezőnyben végeztem, ha lehet így fogalmazni. a bizonyítványt csak néhány perc erejéig tarthattuk a kezünkben, mert Pestre kellett küldeni pecsét és aláírás végett, ha minden igaz hétfőn megkapom végre, hitelesítve.