2013. április 29., hétfő

színház az egész világ (?)

pénteken elbuszoztam megint az Augusztához. azon már fel sem húztam magam,h időpontot kellett volna érni. csakhát ugye én abban reménykedtem, h a doki felhív (én a kis naív). beírt a nőci a gépbe és megkért,h várjak soromra. a doki május 28-át ajánlotta fel, a műtétre. én ugye beleegyeztem, majd közölte, h utána jelentkezzem a rendelőben. szóval még 4hét várakozás...

az előtti pénteken, meg színházban voltunk: Bolha a fülbe címmel egy majdnem 3órás darabot néztünk meg. a másik pár hívott munket. volt ebben minden, még "melegedés" is, persze csak poén szinten, nem volt sértő egyátalán. engem inkább az zavart, a kettős szereposztás mellett,h kiöltöztünk, mintha temetésre mennénk. nem volt nálam, az ünneplő ruhám, hisz azt már kihíztam, mert '96-ban volt rajtam utoljára öltöny, amikor a szakmunkást elvégeztem. azok a boldog 90-es évek, amikor még 70kg alatt voltam...  pasim egyik nadrágját kaptam kölcsön, amihez felvettem az egyetlen hosszú ujjú ingemet, meg a sportcipőmet. gyönyörű látvány lehettem...

2013. április 21., vasárnap

időpontra várva

a műtét az még mindig függőben van. rosszul írtak be a gépbe, így 1órán át küldözgettek 2osztály között. végül csak bejutottam az illetékes orvoshoz. nem az volt a bajom, hogy nem magyar a doki (talán indiai), hanem az, hogy miután megegyeztünk, szeretném a műtétet, kijelentette 2hét múlva tud időpontot adni!!! ha addig nem hív fel - elkérte a számomat - akkor menjek be hozzá (újabb 2buszjegy=600ft). ááááááááááááááá nem kicsit felment bennem az ideg.

persze pasimtól valamelyik este megkaptam, hogy: keresek egyáltalán munkát? mert ugye elkezdtem egy új önéletrajzot összerakni, mikor a végére értem, akkor jöttem rá, nincs egy normális kép rólam, amit rátehetnék. szóval pasim lőtt pár képet rólam a szoba fala előtt, h abból majd csinálok arcképet. ugye eltelt pár hét és rákérdezett, h miújság...  én meg lapítottam, mint az a bizonyos a fűben...   mintha nem neki mondtam volna pár nappal előtte, h ha meglesz a műtét 1hétig benne lesz a varrat és fel lesz kötve a kezem, majd 3hét gyógytorna jön! mondjuk, akkor már kereshetem az állásokat! mindegy, nem idegelem magam, felesleges.
talán azért nem emléxik arra, amit mondtam neki, mert ez a tavaszi folyóáradásos-belvizes téma közelről érinti őt és a családját, hiszen a kertből jön egy kis mellékes a nyugdíjuk mellé. ezen a hétvégén végre elkezdhették művelni a földet, közel 1hónapos csúszásban vannak vele. ez rágja most belülről, amihez az én munkanélküliségem, már csak "hab a tortán".

2013. április 9., kedd

műtétre várva...


igaz nem sikerült minden papírt vinnem, a számlaszámomat nem akarta elfogadni "bemondásra", mondtam, hogy otthon megkeresem a banki szerződést. a nő azt mondta nem sürgős, ráérek majd 1hónap múlva vinni, addigra kiderül elfogadják-e a kérelmemet a segélyhez  (???). hétvégén, anyáméknál sajnos nem találtam meg az 1998-ban készült szerződést, így az első banki napon bementem a fiókba és előadtam, h szükségem lenne a szerződésem másolatára, mert kell a munkaügyibe. számlakivonatot bő 1éve nem kérek, online intézem, ha akarok vmit. havi 499-ért havi 2ATM ingyenes, na meg a bolti vásárlások is. szóval kaptam egy számlakivonatot (ingyen!), mert a szerződésem másolatáért fizetni kell. másnap el is fogadta a munkaügyis nőci és leegyeztette a gépben lévő számlaszámmal!  sőt le is zárta a hónapomat, így most pénteken már kaptam is 11napra segélyt:18.5E-et!  május elején fog lejárni a 45napos inaktivitásom az OEP-nél, amit a doktornő is megerősített, h onnantól havi 6600ft-ot kell fizetnem, ha akarok orvosi ellátást!  :@   bummm, tiszta ideg lettem   :(((  na meg a leletet látva azt mondta, ezt meg kell műteni, másképp nem múlik el. de nyugodjak meg, ambulánsan végzik, nem altatásban. ám utána 1hétig nem használhatom a BAL kezem, utána 3hétig már óvatosan, apránként terhelve. a műtétem, ha minden igaz pénteken ebéd előtt lesz.  jáááááájjjjj!

mivel a március 15-i hétvégén TÉL volt, húsvétkor meg hideg, így most vasárnap hoztam el a kerót. amit tegnap bevittem a szerelőhöz és 3000-ért mára rendbe is tette. húsvétkor vasárnap mindketten itthagytuk a lakást, igaz én este visszajöttem, mert a matracom itt van, nem tudok ottaludni. másnap vissza busszal. anyámék nem vettek sonkát, hiszen csak anyám enné (meg én!). apám is cukorbeteg, bár még csak gyógyszeres, meg félti a koleszterinjét, öcsém meg megint fogyózik, mert 10kg-t felszedett :))) hozzám képest (én vagyok 74kg). így hát beigli lett az ünnepi desszert: 2mákos és 2diós. a múlt héten ezért anyámnak vittem egy kis kóstolót a sonkánkból, nehogy megutáljuk. persze a házidokit is útba ejtettem,h írja ki 1havi allergiabogyómat.